A cellulit a bõr irha r�teg�ben �s az alj�ban alakul ki. Ez az igen gyakori elv�ltoz�s m�r nagyon fiatal korban is megjelenhet a combon, a karon �s a hason a bõralj�ban l�võ zs�rsz�vet fokozott lerak�d�sa miatt.  K�lsõ okok is befoly�solj�k, ilyen a mozg�shi�ny, a helytelen t�pl�lkoz�s, a sok �dess�g, a zs�ros �telek, a f�st�lt �lelmiszerek, a k�la, a k�v� �s az alkohol t�lzott fogyaszt�sa. A sz�v, a kering�sjav�t� �s a hormon tartalm� gy�gyszerek szed�se, tov�bb� a kev�s folyad�k bevitel is hozz�j�rulhat a kialakul�s�hoz. Azokon a ter�leteken, ahol cellulit tal�lhat�, rossz a bõr sz�veteinek v�r- �s nyirokkering�se, ez�ltal lassabb az anyagcser�je. F�rfiakn�l ritk�n alakul ki, ennek oka a k�tõsz�veti rostok, a kollag�n �s az elaszt�n h�l�zatos szerkezet�ben keresendõ. Am�g a nõk� t�glalap, addig a f�rfiak� trap�z alak�, ami feszesebb k�t�st biztos�t, �gy nagyobb ellen�ll�sra k�pes. A zs�rsz�vetben �s a k�tõsz�veti rostokon, illetve k�z�tt lerak�dott salakanyagok a k�rnyezõ sz�vetekbõl magukhoz vonj�k a vizet, �s egyre nagyobb csomagocsk�kat alak�tanak ki. A felgy�lemlett nedvess�g �d�m�t okoz, �s a salakanyag csomagok egym�ssal tal�lkozva felszak�tj�k a rostok r�csszerkezet�t. Ez a jelens�g ahhoz hasonl�, mint amikor a gumimatrac levegõcell�i sorra felszakadnak, �s az egyenletes fel�let helyett egyre t�bb ter�leten egybef�ggõ kidudorod�sok keletkeznek. Amikor az elv�ltoz�s f�jdalmas �s gyulladt cellulitisznek nevezz�k, ami m�r betegs�g.

A kezel�sek c�lja
Van olyan teszt, mely megmutatja a bõr hõm�rs�klet�t, Ez egy l�zm�rõh�z hasonl�t� eszk�z, mely elsz�nezõd�ssel jelzi, hol lassabb a kering�s, ott ugyanis hidegebb a bõrfelsz�n. A cellulit j�l kezelhetõ, eleinte alig l�tszik, azonban ha elhanyagolj�k, cs�nya elv�ltoz�sokat okoz, ez�rt idõben el kell kezdeni az ellene val� k�zdelmet, �s nem szabad abbahagyni, mert �jra visszaj�n. A cellulit kezel�sn�l a v�r-, nyirok- �s anyagcser�t fokozzuk, ez�ltal megsz�ntetj�k a folyad�kpang�st. A cellulit zs�rfelhalmoz�d�ssal is j�r az adott ter�leten, ez�rt fontos a zs�r bont�sa, �s a boml�sterm�kek elsz�ll�t�sa. Ez term�szetes j�d tartalm� anyagok hat�s�ra k�vetkezik be, ilyen a barna alga. Akkor lehet igaz�n j� eredm�nyt el�rni, ha a vend�g otthon is folytatja a kezel�st. Egy h�ten legal�bb h�romszor, de lehet, hogy �tsz�r-hatszor is el kell j�nnie a kozmetikai szalonba, ez mindig az alkalmazott kezel�stõl f�gg. Mivel otthon is sz�ks�ges az �pol�s folytat�sa, — �s nemcsak a k�ra alatt, hanem ut�na is — ez egy �letform�v� kell, hogy v�ljon.

A kezel�sek menete
Elõsz�r nagyon erõsen lerad�rozzuk, ezzel megtiszt�tjuk �s megszabad�tjuk az elhalt szarur�tegtõl a bõrt, �gy k�nnyebben be tudjuk majd a hat�anyagokat juttatni. N�h�ny c�g AHA savat is tesz a peeling-j�be, vagyis a mechanikai �s a k�miai rad�roz�st egyes�ti. Kiss� kellemetlen is lehet, mert nagyon erõs kering�sfokoz�, ut�na vissz�k fel a hat�anyagot, ami lehet ampulla, ebben tal�lhat� a legnagyobb koncentr�ci�ban a hat�anyag, �s kr�mmel, vagy g�llel massz�rozunk. Ezek mind anyagcsere fokoz�k, de olyan k�tõsz�veti anyagokat is tartalmaznak, amelyek a zs�rt is megbontj�k. A hat�anyagok bejuttat�s�hoz nyirokmassz�zst v�gez a kozmetikus. Ezek a v�rbõs�get okoz�, kering�st �s anyagcser�t fokoz� anyagok beker�lnek a v�r- �s a nyirok�ramlatba, majd a ves�n kereszt�l t�voznak a salakanyagokkal �s a feloldott zs�rsz�vettel egy�tt a szervezetbõl. Egy kezel�s negyven perctõl ak�r m�sf�l �r�ig is eltarthat. Egy alapk�ra t�z alkalomb�l �ll. Majd fenntart� k�rak�nt javasoljuk a heti egy alkalmat, azt�n k�t hetente, v�g�l havonta egyszer, de ne hagyja a vend�g abba teljesen, mert �jra visszaj�n a cellulit.

A kezel�sek fajt�i
L�teznek meleg �s hideg kezel�sek. Ha valakinek magas a v�rnyom�sa, vesebeteg, vagy visszeres a l�ba nem szabad melegbe csomagolni. Ilyen esetben a kering�sfokoz�k mell� olyan hûtõanyagokat is tesznek, mint a mentol, a k�mfor, vagy az �rnika. Ebbe �ztatj�k a f�slit, amibe betekerik a vend�get, mert a f�sli nyom�st gyakorol a cellulitos helyekre, �s ez is seg�t a kering�s fokoz�s�ban. L�teznek f�slib�l k�sz�lt ruh�k, amiket a combokra, a karokra �s a hasra lehet felh�zni. Elõsz�r nagyon hideget �rez a vend�g, de m�gsem f�zik, mert az arom�k miatt beindul a fokozott kering�s. A kezel�snek van egy kellemes mell�khat�sa, ugyanis am�g a meleg ellaz�tja az izmokat, addig a hideg nagyon j�l feszes�t. Egy t�zes k�r�n�l az is elk�pzelhetõ, hogy v�ltakoznak a meleg �s hideg kezel�sek, ezt mindig szem�lyre sz�l�an kell fel�ll�tani. Hideg kezel�sn�l soha nem haszn�lunk g�pet, a massz�zs �s a f�sliz�s ut�n izotermikus takar�ba tessz�k e vend�get, a meleg kezel�sn�l ezen k�v�l hõtakar�ba is becsavarjuk. Olyan is l�tezik, amikor parafinban van az alga �s az iszap, ezt kenj�k fel �s ut�na a m�r elõbb le�rt m�don csomagoljuk be a vend�get. A negyedik kezel�s egy holttengeri iszappal t�rt�nik, amiben meleg�tõ anyag is van, ilyenkor nincs sz�ks�g hõtakar�ra. A kezel�sek k�z�tt a vend�gnek mindennap kell otthon haszn�lnia a d�rzskef�t, vagy a lufa szivacsot �s a kering�sfokoz� kr�met, vagy a g�lt.

Sz�veg: Paulik Katalin
Fot�: Varga Zolt�n
Szak�rtõ: Janicsek Magdi